Migrációs fenyegetés: Magyarország kitart az elvei mellett

Ekkor szembesültünk azzal a dilemmával, hogy vagy hagyjuk ezt megtörténni, vagy szuverenitásunk és polgáraink védelme érdekében cselekszünk - hangsúlyozta Bakondi.

Úgy döntöttünk, hogy megkérdezzük a magyar embereket, akik túlnyomó többségükben azt válaszolták, hogy nem akarják beengedni a migránsokat - tette hozzá. Kiemelte, hogy emiatt az Európai Unió folyamatos politikai támadásoknak teszi ki Magyarországot, és számos kötelezettségszegési eljárás indult ellenünk ebben az ügyben.

Miközben saját forrásainkból védjük az európai polgárok biztonságát a schengeni külső határon, intézkedéseink miatt egyre súlyosabb jogi szankciókkal fenyegetnek bennünket - mondta Bakondi. Hozzátette, az Európai Unió nemhogy nem támogatja erőfeszítéseinket, hanem példátlanul súlyos bírságokat szab ki ránk.

Bakondi György hangsúlyozta, hogy ez arra készteti a magyar kormányt, hogy újragondolja, folytatni kell-e az európai országok határainak védelmét a magyar határon. Olyan megoldást keresünk, amely nem sérti a magyar emberek biztonságát, ugyanakkor jobban érinti azokat, akik a bírság kiszabása mellett döntöttek - fogalmazott.

Az Európai Bizottság kezdeményezett egy javaslatot az Európai Bíróságnál, hogy kisebb összeggel bírságolják meg Magyarországot, ám végül a javasolt összeg többszörösével terhelték meg az országot. Véleménye szerint az Európai Bíróság összetételében érdekes összefüggéseket lehet felfedezni a tagok múltja alapján.

A főtanácsadó hangsúlyozta, hogy szinte valamennyi tag valamilyen formában a Soros-szervezetek munkatársaként vagy tagjaként dolgozott. Kiemelte, hogy Magyarország politikája – különösen a migrációs politikája, a békepolitikája, valamint a genderelméletre adott válaszai – rendkívüli módon támadottak az Európai Unióban. Elmondása szerint a migrációs paktum két év alatt hatályba fog lépni, de az Európai Unió több országából egyre több kritikus észrevétel érkezik az unió irányába.

Bakondi György kifejezte reményét, hogy az anomáliák a kötelező kvótákkal és az érkezőkkel kapcsolatos eljárási szabályokkal kapcsolatban egyre nyilvánvalóbbá válnak. Rámutatott, hogy számos tagállam, mivel nem érzi biztonságosnak az Európai Unió intézkedéseit, saját nemzeti szinten hoz döntéseket, és visszaállítja a schengeni belső határokon a határellenőrzést.

Többek között említette Olaszország Albániával kötött megállapodását, miszerint a tengerről érkezett illegális bevándorlókat a balkáni országba szállítják. Ezenkívül lépések történnek a szervezett bűnözéshez tartozó embercsempész bandák felderítésére és felszámolására. Bakondi György megjegyezte, hogy a nemzetállami lépések nem teljesen fedik le azt az elgondolást, amelyet korábban, az előző ciklushoz tartozó parlamenti szavazás során törvényerőre emeltek.

MTI

Hirdetés

Hirdetés