KSH: tovább zuhan az ipari termelés hazánkban

A második becslés nem hozott változást az első becslésben közölt júliusi adatokhoz képest.

A nyers és a naptárhatással kiigazított adatok között jelentős eltérés figyelhető meg, mivel idén júliusban két munkanap többlet volt a tavalyihoz képest.

A feldolgozóipar ágazatai közül hét esetében növekedett a termelés, míg hat ágazatban visszaesés tapasztalható.

Szezonálisan és munkanappal kiigazítva az ipari kibocsátás 2024 júniusához viszonyítva változatlan maradt.

Az ipari export volumene 1,5%-kal nőtt, azonban a feldolgozóipari export 33%-át képviselő járműgyártás kivitele 8,5%-kal csökkent, míg a villamos berendezések gyártásának exportja, amely 13%-os súlyt képvisel, 1,9%-kal maradt el az előző évi értékektől.

Belföldi értékesítési szempontból az ipar 0,8%-os növekedést, míg a feldolgozóipar 1,4%-os csökkenést mutatott. az előző év azonos hónapjához képest.

A feldolgozóipar, amely a teljes iparon belül 95%-os súlyt képvisel, 2,4%-kal csökkent, míg a bányászat kibocsátása 25%-kal, az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása pedig 4,2%-kal növekedett.

A járműgyártás, amely a feldolgozóipari termelés 26 százalékát adja, 10,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A közúti gépjármű gyártása 16,0, míg a közúti jármű alkatrészek gyártása 2,1 százalékkal esett vissza.

A villamos berendezés gyártása, amely 10 százalékos súlyt képvisel a feldolgozóiparban, szintén 10,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Két kiemelkedő alágazat közül az akkumulátor- és szárazelem gyártás volumene 14,9, míg a villamos motorok, áramfejlesztők, -elosztók és -szabályozók gyártása 13,7 százalékkal csökkent.

A számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása, amely a feldolgozóipari termelés 9,1 százalékát teszi ki, 1,0 százalékkal csökkent a 2023. júliusi szinthez képest. Az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák gyártása 12,9 százalékkal visszaesett, míg a számítógépek és perifériás egységek gyártása 26 százalékkal nőtt.

Miután az előző hónapban csökkenés volt tapasztalható, az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártása, amely a feldolgozóipar 13 százalékát képviseli, 3,2 százalékkal felülmúlta az egy évvel ezelőtti adatokat, köszönhetően a hazai és külpiaci eladások növekedésének. A legnagyobb, 23 százalékos részesedéssel bíró húsfeldolgozás, -tartósítás és húskészítmény gyártás 13,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A termelés nyolc alágazatban az előző évhez képest 2,4 és 21 százalék közötti mértékben növekedett, a malomipari termékek és a keményítő gyártása mutatta a legnagyobb bővülést, míg az italgyártásban csökkent a termelés. Két alágazat, nevezetesen a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, valamint a növényi és állati olaj gyártása, csökkenést könyvelhetett el: előbbi 27, míg utóbbi 3,8 százalékkal csökkent.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a közepes súlyú alágak közül a gumi- és műanyag, valamint a nemfém ásványi termékek gyártása 10,5 százalékkal, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása 0,4 százalékkal mutatott növekedést az előző év hasonló időszakához képest. A fafeldolgozás, papírtermék gyártása és a nyomdai tevékenység 16,6 százalékos bővülést észlelt, ahol az alacsony bázis hatása is hozzájárult a növekedéshez - figyelmeztetett a KSH.

Ugyanakkor a feldolgozóipari termelésben a gép és gépi berendezés gyártása 5,4 százalékos visszaesést szenvedett el: júliusban 1,3 százalékkal csökkent a termelési volumen. Az alágazatok közül a gyógyszergyártás produkálta a legnagyobb csökkenést, 13,1 százalékkal, amely elsősorban az export visszaesésének volt köszönhető, míg a belföldi értékesítés emelkedett.

A KSH megállapította, hogy az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben pedig csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legnagyobb, 4,8 százalékos bővülést Budapesten, míg a legjelentősebb, 8,2 százalékos visszaesést Pest régióban tapasztalták.

2023 júliusához viszonyítva a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene 2,7 százalékkal csökkent. Ezen belül az új belföldi rendelések 9,2, míg az új exportrendelések 1,5 százalékos mérséklődést mutattak. A rendelésállomány július végén 27 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest.

Január-július között az ipari termelés 3,0 százalékkal volt alacsonyabb az előző év hasonló időszakához képest. A külpiaci eladások volumene, amely az összes értékesítés 62 százalékát teszi ki, 4,4 százalékkal csökkent, míg a belföldi értékesítés, amely 38 százalékot képvisel, 2,3 százalékos visszaesést mutatott.

A feldolgozóipar tizenhárom ágazatából kilencben csökkent a termelés, a legnagyobb, 12,2 százalékos visszaesést a villamos berendezések gyártása szenvedte el. A legnagyobb ágazat, a járműgyártás kibocsátása 6,9 százalékkal csökkent. Ezzel szemben négy ágazatban növekedés figyelhető meg, amely 0,8 és 6,5 százalék közötti mértékben alakult, a legnagyobb növekedéssel az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártásában - adta hírül a KSH.

MTI
Fotó: Freepik

Hirdetés

Hirdetés