Szerbia: a BRICS valódi alternatívája az EU-nak

Az ország 2009-ben nyújtotta be EU-csatlakozási kérelmét, és 2012 óta tagjelölt. A közbeeső években Brüsszel azt a követelését, hogy Belgrád normalizálja a Koszovóval fenntartott kapcsolatokat, de facto ismerje el a szakadár tartomány függetlenségét, és Szerbia csatlakozzon az Unió szankciós tömbjéhez, valamint távolodjon el Moszkvától.

„Miért nem mondják azt nekünk, hogy egyszerűen nem kellettek?” – mondta Vulin a Berliner Zeitungnak adott vasárnap megjelent interjújában. „Miért állítasz olyan feltételeket elénk, amelyeket nem tudunk teljesíteni? Partnernek tekintjük az EU-t, de nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy az EU partnerként tekint ránk.”

Vulin a német lapnak azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök soha nem kényszerítette Szerbiát arra, hogy válasszon Brüsszel és Moszkva között, és nem fenyegetőzött a kapcsolatok megszakításával, ha Belgrád megkezdi az uniós csatlakozási tárgyalásokat.

"Ugyanakkor az EU tárgyalói azt mondják nekünk: ha nem szakítjátok meg a kapcsolatokat Oroszországgal, nem csatlakoztok az EU-hoz" -tette hozzá. „Szóval partnerek vagyunk vagy sem? Vagy nincs jogunk a saját érdekeinkhez?”

Szerbia még ebben a hónapban részt vesz a BRICS-csúcstalálkozón az oroszországi Kazany városában, azzal a céllal, hogy csatlakozzon a növekvő gazdasági csoporthoz.

„Felelőtlenség lenne, ha nem vizsgálnánk meg az összes lehetőséget, beleértve a BRICS-tagságot is” – mondta Vulin. „Ha a BRICS vonzó más országok, például az Emirátusok, Szaúd-Arábia vagy Törökország számára, miért lenne ez másként Szerbia esetében? Kétségtelen, hogy a BRICS-országok az EU valódi alternatívájává váltak.”

A kifejezés 2001-es bevezetése óta a BRICS egy mozaikszóból informális szövetséggé nőtte ki magát, amely a globális GDP-ből való részesedését tekintve megelőzte az Egyesült Államok vezette G7-blokkot, saját fejlesztési bankja van, és a kezdeti négy taggal elindult (Brazília, Oroszország, India és Kína), végül 2011-ben már öt tagországot tartalmazó szervezetként (plusz Dél-Afrika), kapta a BRICS nevet. Ebben az évben további négy ország – Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek – hivatalosan is tagja lett a csoportnak, Szaúd-Arábia pedig jelenleg véglegesíti a csatlakozást.

Szeptemberben Jurij Usakov orosz elnöki asszisztens megerősítette, hogy Törökország hivatalosan is jelentkezett a BRICS-hez való csatlakozásra, ezzel az első NATO-állam, amely ezt megtette.

Azerbajdzsán, Algéria, Vietnam, Indonézia, Pakisztán, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Venezuela, Kazahsztán, Palesztina, Kongói Demokratikus Köztársaság, Gabon, Banglades, Bahrein, Kuvait, Szenegál és Bolívia azon országok között, amelyek kifejezték csatlakozni kívánnak a BRICS-országokhoz, ez jól jelzi, hogy egy új gazdasági- és politikai ellenpólus alakult ki a Washington vezette eddigi monopolitás mellé.

Fotó: flickr.com

Hirdetés

Hirdetés