1956 legnagyobb tanulsága, hogy a szabadságért érdemes küzdeni

Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy idén először nézhetünk vissza úgy az eseményekre, hogy már több idő telt el az első szabad választások óta, mint amennyi a forradalomtól a rendszerváltoztatásig. Fontos, hogy a mai szabadságunk gyökereit az 1956-os forradalomban keressük, és ezt a tudatot a szabadságban felnövő nemzedékek körében is erősítsük – tette hozzá.

Gulyás Gergely kijelentette, hogy a Műegyetemtől a Bem térig terjedő út a forradalom jelképe, ahol 1956-ban a forradalmárok akciója "néhány perc alatt csaknem egy évtized rettegését semmivé tette." Érezték, hogy elérkezett az idő, amikor a "lélek belső szabadságának erejével ki kell harcolniuk a külső szabadságot", hiszen szabad polgárok akartak lenni egy független hazában. A Műegyetemről kiindulva lezajlott események nemcsak a világ alakulását formálták meg, hanem újra összekapcsolták a 20. század diktatúrái által feldarabolt nemzetet is.

Emellett a miniszter megemlítette, hogy a forradalmárok nem győzhettek, és az ország cserbenhagyásáért, ahogy John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok volt elnöke fogalmazott, az egész amerikai nemzetet terheli a felelősség, sőt talán az egész világot is. Ez a történelmi távlat rávilágít arra, hogy a forradalom öröksége ma is érezhető.

A Nyugat akkori árulása mély nyomot hagyott a mindennapokban. Azok, akiket egykor nem zavart a magyarok rabsága, mára a szabadságuk elvesztése miatt aggódnak. Azok, akik korábban nem érezték a kényszerű szovjet függőség súlyát, most a függetlenségünket féltik. A diktatúra hazaáruló bábkormánya iránti közömbösség mára átváltott, és sokan már a demokratikusan megválasztott magyar kormányt tekintik zavaró tényezőnek. Akik néhány évtized alatt megszerették Kádár Jánost, most a szuverenitásunk megőrzéséért küzdő kormányt ellenfélnek látják. Azok, akik tizenöt éve semmiféle áldozatot nem hoztak a szabadságért, merik kérdőjelezni azok demokratikus meggyőződését, akik a diktatúra árnyékában is vállalták a szabadság zászlajának magasba emelését – emelte ki Gulyás Gergely.

A miniszter hangsúlyozta: a magyar szabadságért való küzdelem még messze nem ért véget. Újra és újra ki kell állnunk szabadságunkért, mindennapi küzdelmeink során pedig 1956 hőseinek példája adjon nekünk erőt.

Charaf Hassan, a BME rektora kiemelte, hogy bár világszerte több ezer egyetem képzi a mérnököket, kevés olyan intézmény van, amely annyira meghatározó szerepet játszott volna egy nemzet történetében, mint a Műegyetem 1956-ban.

A rendezvény keretében bemutatták az A forradalom hajnala a Műegyetemen című animációs filmet, melyet a Miniszterelnökség támogatásával készítettek.

Az esemény zárásaként hagyományos fáklyás emlékmenet indult a Műegyetem elől a Bem térre.

MTI

Hirdetés

Hirdetés