Elrendelte a Kúria a főpolgármester-választás szavazatainak újraszámlálását

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Az Alkotmánybíróság pénteki határozata szerint a június 26-i kúriai döntés alaptörvény-ellenes volt, ezért új határozat szükséges. A Kúria háromtagú tanácsa az ismételt eljárás során hozott döntését azzal indokolta, hogy a jelöltek közötti szavazatkülönbség nagyon csekély (0,005 ezrelék) volt.

Ezért a demokratikus választás tisztaságának, az aggálytalan szavazatszámlálásnak és a jogszerű eredmény megállapításának biztosítása érdekében szükséges az érvényes szavazatok újraszámlálása és az eredmények szükség szerinti módosítása.

A IV. és a VII. kerületi szavazókörökben a fővárosi átlaghoz képest viszonylag magas számú érvénytelen szavazat keletkezett, de ez önmagában nem támasztja alá Vitézy Dávid azon állítását, hogy a választókat megtévesztették.

A oksági kapcsolat bizonyításához szükséges lett volna azt is kimutatni, hogy csak ebben a két kerületben alkalmaztak vékony vonallal való áthúzást, és itt volt jelentősen magasabb az érvénytelen szavazatok száma.

Ezen túlmenően azt is alá kellett volna támasztani, hogy azokban a budapesti kerületekben, ahol vastag vonallal történt az áthúzás, lényegesen kevesebb volt az érvénytelen szavazatok száma.

Az ok-okozati összefüggést ezek hiányában nem lehetett igazolni, ezért a végzés szerint Karácsony Gergelynek a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítésére és a választás megismétlésére vonatkozó kérelmét elutasították.

A Kúria indoklása szerint a kérelmezőnek "részletesen ki kellett volna fejtenie és meggyőző bizonyítékokkal alá kellett volna támasztania az újraszámlálás során elkövetett jogsértéseket, és bizonyítani, hogy ezek érdemben befolyásolták a választás eredményét".

A helyi önkormányzati választás során Szentkirályi Alexandra (Fidesz-KDNP) visszalépett a főpolgármester-jelöltségtől.

A választási eljárásról szóló törvény értelmében, az idő szorítása miatt nem volt szükség új szavazólapok nyomtatására; ehelyett a visszalépő jelölt nevét a szavazólapokon áthúzással kellett törölni. A választás után vita alakult ki amiatt, hogy a szavazókörök nem egységesen végezték el a törlés folyamatát, ami zavart kelthetett a választópolgárok körében.

Ezért az NVB elrendelte az érvénytelen szavazatok újraszámlálását az összes fővárosi szavazókörben, majd megállapította a főpolgármester-választás eredményét. Az NVB döntése ellen két jelölt, Karácsony Gergely és Vitézy Dávid, bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

A Kúria a kérelmeket együttesen bírálta el, és végzésével helybenhagyta az NVB határozatát. Vitézy Dávid bírósági kérelme két részből állt. Egyrészt kérte, hogy a Kúria változtassa meg az NVB határozatát, és rendelje el az érvényes szavazatok újraszámlálását is az összes fővárosi szavazókörben, másrészt pedig kérte a szavazás megismétlését a IV. és VII. kerületekben.

Vitézy Dávid a Kúria június 26-i végzése ellen alkotmányjogi panaszt is benyújtott.

Vitézy Dávid a panaszában kifejtette, hogy a passzív választójoga sérült, mivel a kiesett jelölt törlésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket nem egységesen értelmezték és hajtották végre, ami befolyásolta a választás végeredményét. Emellett kifogásolta, hogy a Kúria nem indokolta meg, miért nem foglalkozott érdemben azon kérelmével, amely az újraszámlálást indítványozta.

MTI

Hirdetés

Hirdetés