Tusványos - Semjén Zsolt: soha nem kértünk olyat az utódállamoktól, amit ne biztosítanánk a magyarországi kisebbségek számára

Ezért most is azt kéri, hogy ők is ugyanezt biztosítsák a területeiken élő magyarok számára. A miniszterelnök-helyettes a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban rendezett nemzetpolitikai kerekasztalon rámutatott, hogy amennyiben Magyarország és az utódállam közötti kapcsolat gyümölcsöző - mint például Szerbia esetében -, akkor "méltó és igazságos", hogy ebből a szerbiai magyarság és a magyarországi szerbség is részesüljön.

Ha azonban a kapcsolatok rosszak - mint Ukrajna esetében -, akkor ebből a magyarországi ukrán kisebbség nem viselhet semmilyen terhet, hiszen ők ebben nem felelősek. Kiemelte, hogy a magyar kormány természetesnek tartja: a magyarországi románság teljes jogú része mind a magyar, mind a román világnak. Az alkotmány szerint a magyarországi kisebbségek államalkotó tényezők és jogosultak az autonómiára.

"Például a gyulai románság Magyarországon a saját identitásuk kifejezésére bármilyen szimbólumot használhatnak, akármikor kitűzhetik a román zászlót, és akkor énekelhetik a román himnuszt, amikor csak akarják" - mondta, hozzátéve, hogy természetesnek tartja a magyarországi románok román állampolgárságának felvételét. A szomszédos országokkal való kapcsolatok tekintetében kiemelte: Slobodan Milosevic idején senki sem gondolta volna, hogy nemcsak kibékülés, hanem kiengesztelődés is lehetséges lesz Szerbiával.

"Ha a szerbekkel sikerült, miért ne sikerülhetne a románokkal és a szlovákokkal is?" - tette fel a kérdést, hangsúlyozva, hogy nem a magyar kormányban van a hiba. "A mi kezünk ki van nyújtva a románok, a szlovákok és a szomszédos államok felé.

Nekünk az az érdekünk, hogy a magyarság megmaradjon az adott országban, és a lehető legjobb viszonyban maradjunk az utódállamokkal.

Nem rajtunk múlik, hogy például Ukrajnával más a helyzet" - szögezte le Semjén Zsolt. Az ukrajnai válság kapcsán rámutatott: Kárpátalja azért nem szenved orosz katonai csapásokat, mert a magyar kormány nem engedi, hogy Magyarországon keresztül nyugati fegyverszállítások érjék el a térséget, mivel ez az oroszok támadását eredményezné.

Hozzátette: azért nem halnak meg magyar fiatalok az orosz-ukrán háborúban, mert magyar állampolgárságot megszerezve időben át tudtak menekülni Magyarországra. "Innen üzenem mindenkinek – legyen akár magyar, ruszin vagy ukrán –, hogy aki katonaköteles, vagy nem, és Ukrajnából Magyarországra menekül, az itt teljes biztonságban van.

Semjén Zsolt kijelentette, hogy nem fogják visszaadni az ukrán hadseregnek azokat, akik a fronton veszélyeztetnék az életüket egy olyan háborúban, amelyhez semmi közük. A határon túli magyar vezetők hálájára reagálva kifejtette: a magyar kormány tartozik köszönettel a határon túli magyaroknak, akik magyarságtudatukkal és kitartásukkal példát mutatnak az anyaországi magyaroknak.

Hozzátette, hogy a magyar kormány célja, hogy mindenki, aki magyarnak szeretne megmaradni, ehhez minden támogatást megkapjon.

„Ahol csak pislákol a magyar tudat, oda mindent megadunk, hogy ez a szikra lánggá lobbanhasson” – fogalmazott Semjén Zsolt. A célok négy alappillérének első eleme az identitásmegerősítés, amely érdekében a magyar kormány közel ezer új óvodát épített és újított fel a Kárpát-medencében, továbbá fenntartja az oktatási rendszer teljes skáláját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemig.

Több mint 250 ezer külhoni magyar gyerek jár magyar iskolába, és az oktatási-nevelési támogatás összege négyszeresére, 100 ezer forintra növekedett. A második pillér, a gazdaságfejlesztés támogatására soha nem érkezett ennyi pénz, ugyanis cél, hogy a határon túli magyarok ne csak megmaradjanak magyarnak, hanem meg is tudjanak élni - húzta alá.

Kiemelkedő fontosságú a külhoni magyar politikai szervezetek támogatása. Alapvető nemzeti érdek, hogy rendelkezzenek külhoni magyar polgármesterekkel, megyei elnökökkel és parlamenti képviselettel, valamint biztosított legyen a kormány jelenléte - mondta. Hangsúlyozta, hogy nemzetünk közjogi egyesítése is megvalósult, ezt bizonyítja az 1,2 millió ember által letett állampolgársági eskü.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az elmúlt időszak egyik legnagyobb eredményének tartja, hogy a magyarság egységesen tudott fellépni az európai parlamenti (EP) választásokon. Ennek eredményeképp két erdélyi magyar EP-képviselő megőrizte mandátumát, és a Fidesz-KDNP listán a Vajdaság és Kárpátalja is képviselethez jutott.

Figyelmet szentelt a moldvai csángók kiemelkedő eredményének a romániai önkormányzati választásokon, hangsúlyozva, hogy Bákó megyében a 7214 csángó szavazat két polgármesteri mandátumot eredményezett.

Hangsúlyozta: a csángók politikai színpadra lépését hosszas oktatási, kulturális és közéleti munka előzte meg. Aláhúzta: nincs alternatívája az etnikai politizálásnak, csak azok a magyar közösségek lehetnek erősek, ahol etnikai politizálás van.

Elmondta, hogy a nemzetpolitikai programok tovább folytatódnak. Az új tanévben is marad a 100 ezer forintos oktatási-nevelési támogatás a bölcsődétől az egyetemig, és folytatódik a hálózatépítés és erősítés is.

MTI

Hirdetés

Hirdetés