Haláltusáját vívja a magyar ipar: 8,2%-al csökkent a termelés júniusban

 A jelentős különbséget az magyarázza, hogy ebben a hónapban két munkanappal kevesebb volt, mint 2023 júniusában - ezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett második becslésében erősítette meg. A feldolgozóipar többségi ágazataiban a termelés csökkenést mutatott, legjelentősebben a villamos berendezések gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint az ipari kibocsátás 0,5%-kal meghaladta a 2024. májusi szintet.

Az ipari export volumene 8,1%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A feldolgozóipari exportértékesítés 34%-át képviselő járműgyártás kivitele 13,6%-kal csökkent, míg a 12%-os súlyú villamos berendezések gyártásának exportja 28%-kal esett vissza.

A belföldi értékesítés az iparban 5,1%-kal, a feldolgozóipar esetében pedig 7,4%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Az ipar, amelyben a feldolgozóipar a döntő (96%-os) súlyt képviseli, 9,2%-kal csökkent, míg a bányászat kibocsátása 7,4%-kal, az energiaiparé pedig (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 9,5%-kal nőtt a tavaly júniusi szinthez viszonyítva. Különösen a járműgyártás, amely az összes feldolgozóipari termelés 28%-át képviseli, 11,8%-os visszaesést mutatott az előző év azonos hónapjához képest.

A közúti gépjárműgyártás volumene 14,4, míg a közúti járműalkatrészek gyártása 9,7 százalékkal csökkent. A feldolgozóipar ezen szegmense, amely a feldolgozóipari termelés 9,7 százalékát adja, a számítógépek, elektronikai és optikai termékek terén 9,6 százalékos visszaesést mutatott a tavaly júniusi szinthez képest.

A legfontosabb két alágazat közül az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák gyártásának volumene 27 százalékkal csökkent, míg az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 1,1 százalékos visszaesést szenvedett el az előző év azonos időszakához viszonyítva. A villamos berendezések gyártása, amely a feldolgozóipar 9,4 százalékát képviseli, a legnagyobb mértékben, 23 százalékkal esett vissza 2023. júniusához képest.

Az akkumulátor és szárazelemek gyártása 31, a villamos motorok, áramfejlesztők, -elosztók és -szabályozók gyártása pedig 22 százalékkal csökkent. Az előző havi növekedés után a feldolgozóiparból 12 százalékban részesülő élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása 1,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, és mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

A húsfeldolgozás, -tartósítás és húskészítmény gyártása, amely a legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviseli, gyakorlatilag stagnált, hiszen 100,1 százalékos szinten maradt.

A többi öt alágazatban a kibocsátás 3,1 és 32 százalék közötti csökkenést mutatott. Az italgyártás esetében a vissesés a legkisebb mértékű volt, míg a legnagyobb visszaesést a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, -tartósítás szenvedte el. A közepes súlyú alágak közül a gumi- és műanyaggyártás 2,8 százalékkal, míg a fémalapanyag- és fémfeldolgozóipar 7,3 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben a vegyi anyagok és termékek gyártása folytatta növekedését, júniusban 14,8 százalékos bővülést mutatott az alacsony bázishoz viszonyítva.

A feldolgozóipari termelésből a gépek és gépi berendezések gyártása 5,4 százalékos részesedéssel 19,3 százalékos visszaesést könyvelt el.

A KSH szerint az alág szakágazatainak döntő többségében a termelés csökkent

Magyarország minden régiójában visszaesést mutatott az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékű csökkenést Pest régióban tapasztalták, 13,8 százalékos értékkel, míg a legkevésbé érintett Dél-Dunántúl 2,3 százalékos visszaesést produkált. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene 2023 júniusához viszonyítva stagnált.

Az új belföldi rendelések 4,2 százalékkal csökkentek, míg az új exportrendelések 0,7 százalékos növekedést mutattak. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 6,4 százalékkal esett vissza.

MTI
Fotó: hvg.hu

Hirdetés

Hirdetés