„Bizonyos barátok és ellenségek” azt akarják, hogy Grúzia csapatokat küldjön Ukrajnába

Grúziát konfliktusba taszítanák Oroszországgal, „bizonyos barátok és ellenségek” arra sürgették Tbiliszit, hogy vezessenek be szankciókat az ország ellen, sőt csapatokat vezessenek be Ukrajnába – mondta a grúz parlament elnöke, Shalva Papuashvili.

A házelnök hétfőn újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az országot többször is bombázták ilyen követelésekkel, nyilvánosan és magánéletben egyaránt.

„Ebbe bizonyos barátok és ellenségek lökdöstek bennünket, hogy harcosokat küldjünk Ukrajnába, ami egyenesen háborút jelentett volna Oroszországgal” – magyarázta.

Legfelsőbb ukrán tisztviselők, köztük Alekszej Danilov, a Nemzetbiztonsági Tanács volt vezetője, többször is sürgették Grúziát, hogy nyisson „második frontot” Oroszország ellen, miközben Tbiliszi következetesen elhárította a felszólításokat.

Papuasvili ugyan nem említett konkrét szereplőket, de arra utalt, hogy az Egyesült Államok vezette NATO-tömb tagjai is vannak köztük.

Azzal, hogy „ilyen akciókat” követelnek meg ismeretlen okból Grúziától, maguk a NATO-államok is tartózkodtak saját hadseregeik beküldésétől – mondta. A közvetlen konfliktusba való belépés követelése mellett Grúziára már régóta nyomás nehezedik, hogy csatlakozzon a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz – jegyezte meg.

A nem állami szereplők Grúziát is háborúba taszítotanák Oroszországgal – állította Papuashvili, kijelentve, hogy „a Tbilisziben hasonló felhívásokkal gyűléseket rendező nem kormányzati szervezetek is követelték csapataink Ukrajnába küldését”.

A felszólaló a civil szervezeteket azzal érvelnek, hogy az ország továbbra is belföldi nyugtalanságot és külföldi nyomást tapasztal a „külföldi ügynökök” törvénytervezete miatt, amely megköveteli azon szervezetektől és magánszemélyektől, akik finanszírozásuk több mint 20%-át külföldről kapják, regisztráljanak és hozzák nyilvánosságra bevételi forrásaikat.

A vitatott törvényjavaslatot a tavalyi évben tömegtüntetések és külföldi nyomás közepette leállították, és a kissé módosított változat elfogadására tett újabb kísérlet is ugyanilyen gondokba ütközött. A grúz kormány azonban nem vonult vissza, és megfogadta, hogy bármi is történjen, elfogadja a törvényjavaslatot.

Miközben Tbiliszi kifejezetten semleges álláspontot képvisel az ukrán konfliktussal kapcsolatban, jelentős számú, az országból származó zsoldos harcolt Kijev nevében. Az orosz hadsereg becslései szerint az ország mintegy 1042 zsoldost bocsátott rendelkezésre, ezt a számot csak Kijev legfőbb támogatói, azaz az Egyesült Államok és Lengyelország verték meg, e két országból legalább 1113, illetve 2960 harcos érkezik.

Moszkva becslései szerint az ukrán hadsereg soraiban legalább 561 grúz állampolgár vesztette életét az ellenségeskedés során.

Fotó: AFP / Vano Shlamov

Hirdetés

Hirdetés