Francia választások: nagy fordulat, nyertek a globalista baloldaliak, Macron a második

Emmanuel Macron francia elnök Együtt nevű pártszövetsége mögé szorult és így Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) a harmadik helyet szerezte meg az urnazáráskor ismertetett, becslésen alapuló exit poll eredmények szerint.

A mandátumbecslések arra utaltak, hogy egyik politikai erő sem tudta biztosítani az abszolút többséget a kormányzáshoz szükséges 289 hellyel.

A felmérések szerint az Új Népfront 172 és 215 közötti helyet nyerhet. Az elnöki tábor eddig 245 képviselővel relatív többséggel rendelkezett a parlament alsóházában, de most 150 és 180 közötti mandátumot érhet el, míg Marine Le Pen pártja az eddigi 89 helyett 115 és 155 közötti képviselőre számíthat.

A jobbközép Köztársaságiak továbbra is a negyedik frakció maradnak, 57 és 67 közötti hellyel. A választási eredményekre először a radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon reagált. Véleménye szerint Gabriel Attal miniszterelnöknek le kell mondania, és a baloldali szövetségnek át kell vennie a kormányzást. Hangsúlyozta: "Népünk egyértelműen elutasította a legrosszabb megoldást", vagyis az RN győzelmét.

A múlt vasárnapi első fordulót Marine Le Pen pártja nyerte meg, a szavazatok 33,14 százalékával.

Jordan Bardella, az RN elnöke és miniszterelnök-jelöltje, élesen bírálta a baloldal és az elnöki tábor közötti két forduló közötti "becstelen szövetséget". Szerinte ez a szövetség megfosztja a francia népet a "fellendülés kormányától".

Bardella kiemelte, hogy az RN "minden eddiginél jobban megtestesíti az egyetlen alternatívát". Marine Le Pen, az RN nemzetgyűlési frakcióvezetője és korábbi, valamint 2027-es elnökjelöltje hangsúlyozta, hogy pártja a legerősebb politikai erővé vált. "A dagály emelkedik," jegyezte meg.

Le Pen hozzátette: "Ezúttal nem emelkedett elég magasra, de tovább emelkedik. És ennek következtében a győzelmünk csak késlekedik." Ezt a TF1 kereskedelmi televízióban mondta.

Le Pen továbbá kijelentette: "Túl tapasztalt vagyok ahhoz, hogy csalódott legyek egy olyan eredmény miatt, amellyel megdupláztuk a képviselőink számát". Eközben a francia elnöki hivatal közölte, hogy Emmanuel Macron megvárja az új nemzetgyűlés összetételének alakulását, mielőtt miniszterelnököt nevezne ki.

Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban. A nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében 306 választókörzetben mindhárom nagy politikai blokk - az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség - jelöltjei is továbbjutottak a második fordulóba.

Több mint kétharmadában ezeknek a körzeteknek azonban visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei, hogy megakadályozzák az RN győzelmét az adott választókerületben. Emiatt végül csak 89 körzetben mérkőzött meg három jelölt, 409 helyen ketten, két helyen négyen, és egy körzetben egy jelölt indult a második fordulóban, összesen 1094-en az 501 körzetben. A múlt héten a baloldal 130, az elnöki tábor 80, míg a jobbközép három jelöltjét vonta vissza.

A visszalépések következtében az RN dinamikája, amely az EP-választások óta felfelé ívelt, hirtelen megtört, és a kampányban fordulópontot hozott a hét közepén.

Vasárnap este kialakult a háromosztatú parlamenti alsóház, ami teljes bizonytalanságot hirdetett a francia politikai életben, mialatt a részvételi arány 67 százalékra emelkedett, amire parlamenti választásokon 1981 óta nem volt példa.

Az aktuális helyzet alapján a három politikai blokk közül egyik sem képes önállóan kormányt alakítani, és az sem világos, hogy melyik párt állhat egy esetleges koalíciós kormány élére. Kiszámíthatatlan, hogy a baloldali pártok és az elnöki szövetség meg tudnak-e egyezni egy közös kormányban, különösen figyelembe véve, hogy az elmúlt két évben heves politikai harcot folytattak egymással.

Kérdéses, hogy a számos belső ellentéttel küzdő baloldali pártszövetség a győzelem után is együtt marad-e, hiszen a négy párt nem közösen, hanem négy különböző helyszínen ünnepelt. Gérald Darmanin belügyminiszter kizárta annak lehetőségét, hogy az elnöki tábor akár a radikális baloldallal, akár a radikális jobboldallal együtt kormányozzon, jelezve, hogy egy mérsékelt baloldali-centrista-jobbközép koalíció elképzelhető lehet.

További kérdés, hogy a jobbközép Köztársaságiak részt vennének-e bármilyen koalícióban, miután vezetőjük, Eric Ciotti a választások két fordulója között szövetséget kötött a Nemzeti Tömörüléssel, ami miatt pártvezetőségük kizárta őt.

Gabriel Attal miniszterelnök ugyan bejelentette, hogy hétfőn a szokásoknak megfelelően benyújtja a lemondását, mégis hozzátette, hogy kész maradni posztján „ameddig a kötelesség megkívánja", különös tekintettel arra, hogy július 26-án kezdődnek az olimpiai játékok Párizsban.

MTI
Fotó: euronews.com

Hirdetés

Hirdetés