Grúz miniszterelnök: az Egyesült Államok két sikertelen „színes forradalmat” támogatott

Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök szerint Tbiliszinek „át kell gondolnia” kapcsolatát Washingtonnal, tekintettel arra, hogy amerikai finanszírozású nem kormányzati szervezetek álltak legalább két kísérlet mögött a kormány megdöntésére.

Az Egyesült Államok szankciókkal fenyegetőzött magas rangú grúz tisztviselőkkel szemben, miután a köztársaság elfogadta a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, amelyet a Nyugat a demokráciát fenyegetőnek minősített.

„Nem tudom, miért volt két forradalomkísérlet 2020-2021-ben, majd 2022-ben. Nem tudom, miért voltak ezek a próbálkozások, de tény, hogy az előző [amerikai] nagykövet sok mindent elrontott. Sok minden tönkrement azokban az években, és ezt korrigálni kell” – mondta Kobakhidze pénteken újságíróknak.

„Ebbe beletartoznak azok az amerikaiak által finanszírozott civil szervezetek is, amelyek a forradalmi porondon álltak, és a kormány lemondását és részvételükkel kormányalakítást követeltek. Ezért a grúz-amerikai kapcsolatokat át kell gondolni” – tette hozzá a kormányfő.

Grúzia mindent megtesz, hogy javítsa kapcsolatait az Egyesült Államokkal – jegyezte meg Kobakhidze, mivel ez mindkét ország érdeke.

A tbiliszi kormányra erős nyomás nehezedett az Egyesült Államok és az EU részéről, hogy vesse el a javasolt transzparencia a külföldi befolyás törvényét, odáig, hogy Washington és Brüsszel szankciókkal fenyegetőzött, és megállítsák Grúzia EU- és NATO-integrációját.

A törvény előírná, hogy a civil szervezetek, a médiák és a finanszírozásuk több mint 20%-át külföldről kapó magánszemélyek „idegen hatalom érdekeit képviselő” szervezetként regisztrálják magukat, és közöljék adományozóikat, vagy 9500 dollárig terjedő pénzbírsággal sújtják, ha nem tartják be.

A törvény tiltakozásokat váltott ki, amelyek során aktivisták összecsaptak a rendőrökkel, és a múlt hónapban megpróbálták megrohamozni az ország parlamentjének épületét.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Washington vízumkorlátozást vezet be „azokra az egyénekre, akik felelősek a grúziai demokrácia aláásásáért vagy abban bűnrészesek, valamint családtagjaikra”.

Az elsősorban a Nyugat által finanszírozott grúz civil szervezetek „orosznak” minősítették a törvényjavaslatot, és megpróbálták megismételni 2023-as sikerüket, amikor meghátrálásra kényszerítették a kormányt.

Ezúttal azonban a parlament elfogadta a törvényt – és felülírta Salome Zourabichvili elnök vétóját a hét elején. A kormány tagadta, hogy a törvényt az ellenzék visszaszorítására használnák, és ragaszkodott ahhoz, hogy a jogszabály összeegyeztethető az uniós normákkal. 

Fotó: xalqqazeti.az

Hirdetés

Hirdetés