Assange vádemelésről tárgyal az Egyesült Államokkal – WSJ

Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma fontolgatja, hogy engedélyezi-e a WikiLeaks alapítójának, Julian Assangenak, hogy ha bűnösnek vallja magát egy vétség elkövetésében a briteknél, akkor visszavonják az kiadatási kérelmét – írja szerdán a Wall Street Journal.

"A lehetséges megállapodás értelmében Assange bűnösnek vallja magát minősített információk helytelen kezelésében, és a londoni belmarshi börtönben töltött öt év is beleszámít a büntetésébe" - közölték a lapnak meg nem nevezett források. 

Assange ügyvédei és amerikai tisztviselők az elmúlt hónapokban előzetes megbeszéléseket folytattak, hogy felvázolják a lehetséges alkut – közölték a források. 

Barry Pollack, a bebörtönzött újságíró ügyvédje azonban azt mondta az újságnak, hogy „nincs jele”, hogy a minisztérium kész elfogadni az üzletet.

Ha megállapodás születne, az véget vetne egy több mint egy évtizede tartó jogi harcnak. Miután a brit rendőrség 2010-ben letartóztatta szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos vádak miatt, amelyeket tagadott, Assange 2012-ben szabadlábra helyezte az óvadékot, és menedékjogot kapott Ecuadori londoni nagykövetségén. 2019-ben ismét letartóztatták, amikor Ecuador visszavonta menedékjogát, és azóta Belmarshban maradt.

Az igazságügyi minisztérium a letartóztatása napján feloldotta Assange elleni vádemelést, és 17 rendbeli kémkedéssel vádolta meg. Ha kiadják az Egyesült Államoknak és elítélik, a WikiLeaks egykori főnökét akár 175 év börtönbüntetésre is ítélhetik.

A vádak abból adódnak, hogy nyilvánosságra hozta a visszaélést bejelentő személyek által megszerzett titkos anyagokat, köztük az Egyesült Államok feltételezett iraki és afganisztáni háborús bűneit részletező Pentagon-dokumentumokat. Az eljárás ellen folyamatos a nemzetközi tiltakozás.

Az Egyesült Királyság Belügyminisztériuma 2022-ben jóváhagyta amerikai őrizetbe helyezését, de Assange – aki mostanra csaknem öt év magánzárka után rossz egészségi állapotban van – ismételten fellebbezést nyújtott be, de egyik sem járt sikerrel. A múlt hónapban a brit legfelsőbb bíróság elhalasztotta a döntést arról, hogy megadja Assange-nak az utolsó lehetőséget, hogy fellebbezzen kiadatása ellen.

Ellentmondásos, hogy Washington a kémtörvényt használja fel Assange vádemelésére, mivel az ausztrál származású újságíró közzétette, de nem lopta el a kérdéses titkosított anyagot. Barack Obama volt amerikai elnök éppen ezért nem volt hajlandó vádat emelni Assange ellen, azzal érvelve, hogy tevékenysége semmiben sem különbözik bármely újságétól, ezért védi az amerikai alkotmány első kiegészítése.

Az idén novemberben esedékes választások miatt Joe Biden amerikai elnök szeretné elkerülni, hogy egy kiadott újságíró érkezzen Washingtonba, hogy büntetőeljárás elé nézzen – írta a Wall Street Journal. 

Emellett az amerikai ügyészek egyre csökkenő esélyekkel néznek szembe” – jegyezte meg a lap.

Fotó: International Federation of Journalist

Hirdetés

Hirdetés