A legtöbb német úgy gondolja, hogy a hadsereg nem tudja megvédeni őket

Egy új felmérés szerint a németek többsége alig vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy a hadsereg képes megvédeni a nemzetet támadás esetén. A válaszadók háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy nem hisz a Bundeswehr képességeiben, és mindössze 10%-uk fejezte ki bizalmát a fegyveres erők iránt.

A megkérdezettek mintegy 30%-a „egyáltalán nem bízik” abban, hogy a hadsereg képes lesz szembeszállni egy potenciális ellenféllel – derült ki a közvélemény-kutatásból, amelyet Civey végzett a Focus magazin megbízásából. További 45%-uk „alacsony bizalommal” van a hadseregben, 15%-uk pedig bizonytalan. Csak 2% mondta azt, hogy „nagyon magas” a bizalma, míg 8% mondta azt, hogy „meglehetősen magas”.

Ami a finanszírozást illeti, a németek nagy többsége (69%) szerint a hadseregnek több pénzre van szüksége, 64%-uk szerint Berlinnek GDP-je 2%-ánál többet kellene honvédelemre fordítania.

Boris Pistorius védelmi miniszter tavaly novemberben azzal érvelt, hogy a Bundeswehrnek alapos fejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy „háborúképessé váljon”. A felmérés szerint a németek mintegy 73%-a ért egyet Pistoriusszal, 64%-uk pedig a kötelező katonai szolgálat 2011-ben eltörölt újbóli bevezetését támogatja. 

Ennek ellenére csak feleannyi válaszadó (32%) mondta azt, hogy személyesen hajlandó fegyvert fogni és „aktívan részt venni a védekező harci műveletekben”, ha a nemzetet támadás éri. Körülbelül 44% mondta azt, hogy soha semmilyen körülmények között nem fog fegyvert.

A Bundeswehr országgyűlési biztosa, Hoegl Éva a közelmúltban éves jelentést terjesztett elő a fegyveres erők helyzetéről, amely szerint a katonaság továbbra is gyengül a ranglétrán és a felszerelések elégtelensége miatt.

„A Bundeswehr öregszik és zsugorodik” – jelentette ki a biztos a múlt héten, hozzátéve, hogy a katonaságnál „még mindig nagyon magas a lemorzsolódási arány”, miközben az új kérelmek száma még a tavalyinál is alacsonyabb.

A személyi és felszerelési hiány a középpontba került, mivel Németország továbbra is aktívan nyújt katonai segítséget Ukrajnának az Oroszországgal folytatott konfliktusban. A Kieli Világgazdasági Intézet szerint Berlin a katonai segélyek második legnagyobb adományozójává vált, mintegy 19 milliárd dollárt költött Kijevnek fegyverekre.

Olaf Scholz kancellár megígérte, hogy idén megduplázza az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, ami aggodalmakat váltott ki egyes képviselők körében. 2023 novemberében Johann Wadephul parlamenti képviselő arra figyelmeztetett, hogy egyes „döntő fontosságú” Bundeswehr egységek legfeljebb két napig bírják a csatát.

A Focus felmérést március 11-e és 13-a között végezték, és 5000 18 éves és idősebb német részvételével. 

Fotó

Hirdetés

Hirdetés