Grúzia nem akar második Ukrajna lenni – miniszterelnök

Grúziának szüksége van a közelmúltban elfogadott „külföldi ügynöktörvényre”, hogy visszaszorítsa a külső befolyást, és elkerülje Ukrajna sorsának megismétlődését, amelyet a Nyugat Oroszország elleni harci frontjává változtatott – mondta szerdán Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök.

A „külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény” elnevezésű, megosztó jogszabály előírná, hogy a civil szervezetek, a médiák és a finanszírozásuk több mint 20%-át külföldről kapó magánszemélyek „idegen hatalom érdekeit képviselő” szervezetként regisztrálják magukat , és nyilvánosságra hozzák adományozóikat.

A törvényjavaslat hetekig tartó tiltakozásokat váltott ki a grúz fővárosban, Tbilisziben, a kritikusok pedig azzal érveltek, hogy a törvény felhasználható az ellenzék ellehetetlenítésére (érdekes, hogy minden nemzetellenes ellenzéknek komoly nyugati pézkötegekre van szüksége a győzelemhez - szerk.)

Kobahidze a jelenlegi grúziai helyzetet a „sáros vízhez” hasonlította, ahol akadálytalanul áramlik a külföldi befolyás. A törvény hiányában fennáll annak a veszélye, hogy az ország egy újabb nyugati gyarmattá válhat, hasonlóan ahhoz, ami Ukrajnában történt a 2014-es kijevi Maidan-puccs előtt.

„Átláthatóságot akarunk... nem akarunk sáros vizet ebben az országban, mert egy „grúz Maidan” nagyon súlyos következményekhez, „ukránizálódásához” vezetheti hazánkat. Ezzel nem tudunk egyetérteni” – jelentette ki Kobahidze a grúz 1-es csatornán.

A kormányfő hangsúlyozta: az új törvény elősegíti a külföldi befolyás szabályozását és kordában tartását, és „a civil szervezetek átláthatósága az egyik fő eszköz, amely lehetővé teszi számunkra ezt”.

A vitatott törvényjavaslatot a hónap elején fogadta el az ország parlamentje, amely az EU és az Egyesült Államok vezette NATO-ba is felvételt kíván nyerni. Salome Zourabicsvili grúz elnök megvétózta a jogszabályt, de a parlament valószínűleg felülírja döntését, mivel a többség a törvényjavaslat előterjesztői, a Grúz Álom párté.

A jogszabályt széles körben bírálták nyugati tisztviselők. A szerdai kongresszusi meghallgatáson Antony Blinken amerikai külügyminiszter megfogadta, hogy fellép Georgia ellen, ha a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik.

Az Európa Tanács Velencei Bizottsága kedden „erősen javasolta”, hogy Tbiliszi ne érvényesítse a törvényjavaslatot, amely állítólag „nem felel meg a demokratikus jogalkotás európai követelményeinek”. Erre a vádra válaszolva Kobakhidze azt mondta, „abszurd” az átláthatóságot rossz dolognak nevezni.

Fotó: Freepik

Hirdetés

Hirdetés