Macron nem nevez ki új kormányt az olimpia vége előtt

Mindeközben a belpolitikai helyzet továbbra is bizonytalan, mivel az előrehozott nemzetgyűlési választásokon egyik politikai blokk sem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges többséget. Az államfő azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben.

A július 7-i szavazás eredményeként háromosztatúvá vált a nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elegendő mandátuma a kormányzáshoz. "Augusztus közepéig az olimpiai játékokra kell koncentrálnunk.

Azt követően, hogy az olimpiai játékok véget érnek, az én felelősségem lesz kinevezni a miniszterelnököt, akinek az a feladata, hogy kormányt alakítson, és a lehető legszélesebb körű összefogást hozza létre a cselekvőképesség és stabilitás biztosítása érdekében" – hangsúlyozta az államfő a France2 közszolgálati televíziónak adott interjújában, három nappal a párizsi olimpia megnyitója előtt.

Az államfő elismerte, hogy saját pártja vereséget szenvedett a választásokon, de megjegyezte, hogy egyetlen párt sem tekinthető győztesnek. A választások a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés előretörését hozták, amely az első fordulóban a szavazatok harmadát begyűjtve az első helyen végzett. Azonban a második fordulóban a többi párt kölcsönös visszalépései miatt a harmadik helyre szorult vissza.

Ennek ellenére a Nemzeti Tömörülés soha nem látott mandátumszámot ért el, növelve képviselői számát 89-ről 143-ra a nemzetgyűlésben. A második fordulóban a baloldali szövetség, az Új Népfront végzett az élen 193 mandátummal, miközben Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette relatív többségét, és már csak 168 képviselővel rendelkezik.

Az államfő az interjúban arra kérte a "köztársasági front" politikai erőit – amelyek a választások során megakadályozták a "szélsőjobboldal" előretörését –, hogy a két forduló közötti összefogás mintájára ismét mutassanak érettséget és kössenek kompromisszumot. Mindez elengedhetetlen a politikai stabilitás érdekében. Ugyanakkor, az Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták alkotta Új Népfront szövetség továbbra is önálló kormányzást ambicionál, annak ellenére, hogy nem rendelkeznek az ehhez szükséges 289 fős abszolút többséggel.

Az elnöki interjú előtt egy órával, a négy baloldali párt, amelyek egy hónapja még egymással is konfliktusban álltak, megállapodtak egy közös miniszterelnök-jelöltben. A választás a nagyközönség számára ismeretlen, de a párizsi városházán dolgozó tisztviselőre, Lucie Castets-re esett.

Emmanuel Macron az interjú során kifejtette, hogy elutasítja a baloldal javaslatát, mivel a baloldali koalíció nem rendelkezik többséggel a törvényhozásban.

"Senki sem képes egyedül megvalósítani a programját, sem az Új Népfront, sem a korábbi elnöki többség, sem a köztársasági jobboldal" – hangsúlyozta az elnök.

"Ezeknek a pártoknak, amelyek a két forduló között a Nemzeti Tömörülés ellen egyesültek, az a felelőssége, hogy képesek legyenek kompromisszumokra" - tette hozzá. Macron hangsúlyozta, hogy ez "minden európai demokráciában szokás", és "honfitársaink is ezt várják el, még akkor is, ha ez nem része a mi politikai hagyományunknak".

A baloldal azonnal elégedetlenségét fejezte ki az államfő döntése miatt, miszerint elutasította a miniszterelnök-jelöltjüket. Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldal vezetője, azzal vádolta a francia elnököt, hogy "erőszakkal próbálja ráerőltetni a köztársasági frontot" a pártokra, míg Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője úgy vélte, hogy "a köztársasági front nem kormányprogram, hanem egy demokratikus reflex, s Macron bűnös módon eltérítette ezt".

MTI
Fotó: AFP

Hirdetés

Hirdetés