Nem adunk nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnának – Scholz

Azt állította, hogy az 500 kilométeres (310 mérföld) hatótávolságú fegyverek használata azzal a kockázattal járna, hogy közvetlen konfrontációt vált ki a NATO és Oroszország között. 

Míg Németország nagylelkűen ellátta Ukrajnát katonai hardverekkel, Scholz határozottan megtagadta, hogy Franciaországot és Nagy-Britanniát kövesse a nagy hatótávolságú rakéták szállításában.  

Oroszország többször is figyelmeztetett arra, hogy azáltal, hogy Ukrajnának egyre kifinomultabb fegyvereket ad, a Nyugat közelebb kerül ahhoz, hogy közvetlenül részt vegyen az ellenségeskedésben, ami súlyos következményekkel járhat.  

Pénteken Berlinben egy kérdezz-felelek ülésen egy fiatal ukrán menekült megkérdezte a kancellárt, hogy miért nem hajlandó még mindig Taurus rakétákkal ellátni Kijevet annak ellenére, hogy a Harkov régióban jelentősen megerősödött az orosz hadsereg (érdekes módon ezek az ukrán menekültek csak küldenék a fegyvert saját hazájukba, miközben ők biztonságos helyre menekültek - szerk.).  

Scholz azt válaszolta, hogy "minden egyes döntést alaposan mérlegelni kell", hozzátéve, hogy az ő felelőssége megakadályozni egy olyan forgatókönyvet , "amikor a háború eszkalációjáról van szó, egy háborúról Oroszország és a NATO között".  

Ami konkrétan a Taurus rakétákat illeti, „csak akkor lenne elképzelhető az átadás, ha mi magunk határozzuk meg a célpontokat, és ez megint nem lehetséges, ha nem akarunk részt venni ebben a konfliktusban” –magyarázta.  

A német vezető elmondta kormányának eddigi hozzájárulását Ukrajna védelméhez, megjegyezve, hogy Berlin 28 milliárd eurót (30,4 milliárd dollár) különített el katonai segítségnyújtásra, ezzel Kijev második legnagyobb támogatója.  

Scholz kancellár befejezésül kijelentette, hogy „valóban a határig húztuk, amit tehetünk”.  

A The Economist című folyóiratban megjelent véleménycikkben Scholz azt írta, hogy „fontos, hogy kristálytisztán lehessen látni, hogy a NATO nem törekszik konfrontációra Oroszországgal”. Megfogadta, hogy Berlin „nem tesz semmi olyat, amivel közvetlen részesévé válhatnánk ennek a konfliktusnak”. 

A hét elején Scholz kancellár bírálta a NATO által Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet létrehozására irányuló javaslatot, amelyet a katonai blokk korábbi főnöke, Anders Fogh Rasmussen terjesztett elő az ukrán kormánnyal együtt. 

„Újra és újra vannak, akik azt mondják, hogy ezt vagy azt kell csinálni. Mi azonban ezt semmilyen formában nem támogatjuk.” – mondta Scholz, és veszélyesnek minősítette az ötletet.

Fotó: 

Hirdetés

Hirdetés