Bosszú Biden ellen, az illegális migráció megfékezése, Kijev támogatásának megszüntetése – Donaldnak elfoglalt lesz a programja, ha megnyerné az elnöki posztot, de mennyi mindent tud elérni?
Trump újabb elnöksége esetén az ellenfeleiként "narancssárga ember"-nek hívott politikus vajon visszafogja-e azt a vágyat, hogy bosszút álljon politikai ellenfelein, vagy enged a kísértésnek, hogy „egy napra diktátort” játsszon, és közben elszabaduljon a káosz?
Talán az évszázad igaztalansága lenne azt állítani, hogy Donald Trump nem haragtartó ember. Nemcsak első elnöki ciklusát árnyékolta be a Russiagate és az Ukrainegate néven ismert kettős álhír, de a jogi összefonódások továbbra is követik és rendszeresen bíróság elé ráncigálják különböző ürügyekkel. Ezzel ő lett az első volt elnök az amerikai történelemben, akit állami és szövetségi perek üldöznek. És ha megválasztják újabb négy évre a Fehér Házba, senki ne lepődjön meg, ha ősellensége elleni megtorlás komolyan megkezdődik.
„Ha én nem kapok mentelmi jogot, akkor Joe Biden sem kap mentelmi jogot” – hangoztatta Trump januárban közösségi oldalán. „A határinvázióval és az afganisztáni feladással, nem is beszélve a több millió dollárról, amelyek külföldi országokból származó pénzzel mentek a zsebébe, Joe megérett volna a vádemelésre.”
Ez a fajta bosszúálló mentalitás még aggasztóbb Trump azon kinyilvánított vágya fényében, hogy „egy napig diktátort” játsszon.
Bár nem világos, hogy a volt elnök milyen ügyeket szándékozik indítani Biden ellen, számíthatunk arra, hogy minden hivatali magasságból elérhető jogi csatornát megvizsgálnak – hazaárulás, hivatali visszaélés, korrupció, minősített dokumentumok helytelen kezelése stb.
A Biden klánnal való üzletének lezárása közben Trump nem vesztegeti az időt arra, hogy újra megvizsgálja az aláíráskérdést, amely miatt 2016-ban elnökké választották, és ez volt az ígérete, hogy biztosítsa a határt és falat épít. Ez zűrzavaros ügynek bizonyul majd, mivel a helyi bűnüldöző szervekkel együttműködő amerikai hadsereg feladata lesz, hogy átfogó razziákat hajtson végre, amelyek célja illegálisok millióinak kitoloncolása az országból.
Trump már első ciklusa alatt felvetette a gondolatot, hogy valami hasonlót csináljon, de az ügyvédek cáfolták, mert féltek a jogi következményektől. Ezúttal azonban engedelmesebb munkatársakkal veszi körül magát, akik már a militarizált határ „tökéletesen legálissá” tételét álmodják meg.
Az emberi jogi szervezetek heves bírálata ellenére a Trump-adminisztráció felfüggeszti a határra érkezők menedékkérelmét, miközben leállítja az elsőszülöttségi állampolgárságot az Egyesült Államok földjén okmányokkal nem rendelkező szülőktől született gyermekek számára. Eközben az „alkotmányjog megsértése” miatt teljesen felhagynak a „szentélyvárosok” néven ismert koncepcióval, amely lehetővé teszi az illegális bevándorlók számára, hogy az országban letelepedjenek, és az adófizetők számára óriási költséget jelentsenek.
A bűnözés kérdésével kapcsolatban, amely Biden alatt hihetetlen módon elburjánzott, Trump kijelentette, hogy „egykor nagy városaink élhetetlenek, egészségtelen rémálmokká váltak, átadták magukat a hajléktalanoknak, a kábítószer-függõknek, az erõszakosoknak és veszélyesen tébolyodottaknak”.
A válság kezelésére az a terve, hogy megtiltja a városi táborozást, és a hajléktalanokat sátorvárosokban tartja, amit „orvosok, pszichiáterek, szociális munkások és drog-rehab szakemberek” felügyelnek majd. Trump szerint az a pénz, amelyet az Egyesült Államok megtakarít a „tömeges, képzetlen migráció megszüntetéséből”, fedezi a költségeket.
Az energia terén Trump vissza fogja vonni Biden politikáját, amely látszólag arra irányul, hogy megmentse a bolygót az éghajlatváltozástól, amely koncepció republikánus körökben nem hangzik el. Trump leállítja a demokrata nap- és szélenergia-projektjeit, miközben visszahozza saját elképzelését, miszerint "végtelen mennyiségű" olajat szállít Kanadából a Keystone XL vezetéken keresztül az USA ellátására.
A külföldön Trump 2018-ban kereskedelmi háborút kezdett Kínával, és ez a vakmerő politika a jelek szerint folytatódni fog. A „Make America Great Again” programjának szerves részeként a republikánus jelölt továbbra is ellenségnek tekinti az ázsiai gazdasági nagyhatalmat, nem pedig erős kereskedelmi partnernek (az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelem tavaly 758 milliárd dollárt tett ki áruk és szolgáltatások terén).
Trump ígéretet tett arra, hogy „agresszív, új korlátozásokat fog indítani az Egyesült Államokban lévő eszközök kínai tulajdonjogára vonatkozóan, megtiltja az amerikaiakat a Kínában történő befektetéstől, és betiltja a Kínában gyártott termékek kulcsfontosságú kategóriáinak, például elektronikai cikkek, acélok és gyógyszerek importját”.
Trump ugyanilyen gyanakvóan tekint Washington NATO-hoz fűződő kapcsolataira, különösen a nyugati katonai blokk azon tagjaira, amelyek hátralékban vannak a tagsági díjakkal. Az elnökjelölt kampánywebhelye egy rejtélyes sort tartalmaz az üggyel kapcsolatban, amely éjszakánként ébren tartja Brüsszelt:
„Be kell fejeznünk azt a folyamatot, amelyet az én igazgatásom alatt elkezdtünk, és alapvetően átértékeljük a NATO célját és a NATO küldetését.”
A tömbhöz fűződő feszült kapcsolatok ellenére Trump azt mondja, ha elnökké választják, „huszonnégy órán belül” véget vet az ukrán konfliktusnak. Hogyan húzná ki ezt a bűvésztrükköt? Kijevet képes lehet szinte azonnal levágni a köldökzsinórról, amely már több tízmilliárd dollárnyi amerikai adófizető pénzt szállított Zelenszkijnek és a hadiipari komplexumnak. Figyelembe véve Trump mentalitását és azt a tényt, hogy a főbb stratégiai terveitől nem szokott visszavonulni, ez igencsak reálisnak tűnik.
J.F.K.
Fotó: BBC
Hatalmas fordulat: a BRICS-országok közös álláspontra jutottak Ukrajnával kapcsolatban
A kazanyi BRICS-csúcson a résztvevő országok megállapodtak az Ukrajnára vonatkozó megfogalmazásban, amely a zárónyilatkozatba is bekerül. Ezt Jurij Ushakov, az orosz elnök nemzetközi ügyekért felelős asszisztense mondta a Channel One adásában.
Jövőre elindulhat valami az ingatlanpiacon, de túl sok a ha
A kormányhatározat keretében létrejövő, 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv várhatóan kedvező helyzetbe hozhatja a fiatalokat, hiszen támogatásokkal és korlátozásokkal élénkítené a lakáspiac forgalmát a következő évben - közölte az ingatlan.com.
1956 legnagyobb tanulsága, hogy a szabadságért érdemes küzdeni
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen hangsúlyozta, hogy 1956 tanulsága nem más, mint a szabadságért való küzdelem értékének felismerése.
A Huawei betámadta az Androidot: itt a HarmonyOS NEXT rendszer
Az okostelefonok és más márkás kütyük operációs rendszerének neve HarmonyOS NEXT. A cég megjegyezte, hogy az új operációs rendszer a HarmonyOS-re épül, de teljesen független az Androidtól. Így saját verziókat kapott az operációs rendszer népszerű alkalmazásai helyett.
Elkezdődött a kazanyi BRICS-csúcstalálkozó
Vlagyimir Putyin orosz elnök megkezdi munkáját a ma Kazanyban kezdődő BRICS-csúcstalálkozón. Idén Moszkva elnököl a szövetségben, így az orosz vezető házigazdaként vesz részt az eseményen.
Új világrend alakulóban: ezért lesz különleges ez a BRICS-csúcs
Az oroszországi Kazanyban sorra kerülő BRICS-csúcs fordulópontot jelenthet a globális geopolitika történetében. Szembesülve a nyugati világrend lassú eróziójával, új egyensúly van kialakulóban, amelyet egy olyan koalíció hajt, amely egyre elszántabbnak tűnik a saját irányvonalának feltérképezésére.
Emberkereskedelem és prostitúció: kattant a bilincs Szabolcsban
Három embert őrizetbe vettek a rendőrök, mert megalapozott gyanú merült fel ellenük emberkereskedelem és kényszermunka bűntettének elkövetésével kapcsolatosan.
BKK: változik az M2-es metró közlekedése csütörtöktől
Karbantartás miatt az M2-es metró csak a Déli pályaudvar és a Puskás Ferenc Stadion megállók között közlekedik csütörtökön és pénteken este 21 órától, illetve szombaton és vasárnap egész nap - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).
USA: Trump gyorsétteremben, Harris templomban kampányolt
Donald Trump republikánus elnökjelölt vasárnap Pennsylvania államban, a választási kampánya részeként, beállt dolgozni egy gyorsétterem pultja mögé. Ezzel szemben Kamala Harris, a demokraták jelöltje, egy Georgia állambeli baptista templom istentiszteletén bíztatta a híveket a szavazásra.
AFD: a hosszú, véres ukrajnai háború ellentétes Németország érdekeivel
A Németországi Szövetségi Köztársaság nem áll háborúban Oroszországgal, ahogy egyes miniszterek úgy vélik, és mindent meg kell tenni az ilyen fejlemény elkerülése érdekében.
A BRICS és India: hatalmas lehetőség kapujában a világ legnépesebb állama
Az indiai üzleti közösség üdvözli a BRICS terjeszkedését, mivel ez nagyobb hozzáférést biztosít az afrikai és a közel-keleti piacokhoz – mondták üzleti vezetők nemzetközi sajtótájékoztatójukon a moszkvai BRICS Business Forum rendezvényén.
Budapesten mindenhol elindították a távfűtést
Október közepére a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. minden fogyasztónál üzembe helyezte a távfűtést. A tájékoztatás szerint szeptember 15. és október 15. között 3127 épület távfűtése, amely a szolgáltató ügyfeleinek 90%-át jelenti, már a helyszíni beavatkozás nélkül, a távfelügyeleti diszpécserközpont segítségével megtörtént.
A Süsü rajzpályázat eredményeként több ezer gyermek ragadott ceruzát
Talán el kellene végre gondolkozni rajta, hogy gyermekeink lelki fejlődéséhez elengedhetetlen a magyar mesék és népmesék világa.
A 6G ezerszer gyorsabb lesz, mint az 5G
A University College London ( Egyesült Királyság ) tudósai laboratóriumi körülmények között rekord 6G sebességet értek el.
Rendellenes csillagot fedeztek fel
A Floridai Egyetem és az Észak-Karolinai Állami Egyetem tudósai felfedeztek egy anomális csillagot, a J0524-0336-ot, amely megkérdőjelezheti a csillagok evolúciójáról szóló létező modelleket, valamint a csillagok öregedése során elemtermelő képességüket.
