Párizs 2024: Márton Viviana aranyérmes - a döntő volt a legkönnyebb

Az eredményhirdetés után, egy órával megnyert döntője után, a Madridban élő 18 éves versenyző széles mosollyal az arcán állt a magyar újságírók elé a Grand Palais-ban, és elmondta, hogy vágyott álma vált valóra az olimpiai győzelmével.

Gyerekkoruk óta közös céljuk volt ikertestvérével, Luana-val, aki tavaly világbajnoki címet nyert, és a helyszínen szurkolt neki.

"Luana minden meccs előtt azt mondta, figyeljek oda, legyek erős és gyors, koncentráljak végig, mert én vagyok a legjobb" - magyarázta Márton Viviana, aki a döntő utáni ünnepléséről is beszélt.

"A tánc ösztönösen jött. Nagyon szeretem, ha mindenki megőrül és táncol velem, főleg ebben a pillanatban. Táncolni kellett." Az egész napos menetelése során az első mérkőzésén, az elefántcsontparti Ruth Gbagbi ellen, nagyon kellett koncentrálnia, hiszen kemény csata volt.

A legnehezebb találkozónak az amerikai Kristina Teachouttal vívott negyeddöntőt, valamint a belga Sarah Chaarittal játszott elődöntőt nevezte. "Mindegyik meccs nehéz volt. Az első sem volt könnyű, figyelni kellett, de a második és a harmadik mérkőzés volt a legkeményebb, és a harmadikon fáradtam el a legjobban

Az amerikai lány, akivel összecsaptam, hasonló stílust képviselt, mint én. Az elődöntőm a belgával különösen fontos pillanatokkal volt tele, és egyetlen hibát sem engedhettem meg magamnak" - mesélte az UTE sportolója, aki a fináléban úgy érezte, hogy dominál a szerb riválisa felett, aki nem tudott hatékonyan reagálni a játékomra. "A döntő volt a legkönnyebb mérkőzés számomra, de ennek ellenére tisztességesen oda kellett figyelnem, és egy pillanatra sem szabadott elnyugodnom."

Hozzátette, hogy reggel, amikor felkelt, még nem volt tisztában azzal, mi vár rá, de bízott a képességeiben. "Csak elmentem, csináltam a dolgom, és menet közben éreztem, hogy minden jól alakul" - emelte ki a Tenerifén született Márton Viviana, aki a magyar zászló mellett a Kanári-szigetek jelképeivel ünnepelte a győzelmét.

E siker örömére hozzátette, hogy ez hozzájárul a tekvondó népszerűsítéséhez Magyarországon. Testvére, Luana, az MTI-nek elmondta, hogy a nap folyamán jóval izgatottabb volt, mint Viviana. "Minden meccs után borzalmasan fájt a fejem, és a hangom is elment a sok kiabálástól, de igazán boldog vagyok."

"Los Angelesben én is megcsinálom!" - mondta Vivian Márton, utalva arra, hogy a mostani olimpiai játékokról lemaradt, de a 2028-as eseményen már részt akar venni, sőt, aranyérmet szeretne nyerni. Edzője, Suvi Maarika Mikkonen, a nap végén elégedetten értékelte tanítványa teljesítményét. Elmondta, hogy Viviana meccsei során kemény küzdelmeket vívott, ám végig nagyon koncentrált maradt és kiválóan teljesített. Amikor arról kérdezték, hogy egy nappal korábban gondolta volna-e, hogy aranyéremmel zárul a péntek, határozottan igennel válaszolt.

 "Vivianán már régóta látszik, hogy hatalmas potenciál rejlik benne. Tehetséges és jó értelemben véve őrült" - tette hozzá a korábbi kiváló versenyző. Márton Viviana a magyar tekvondó történetének első olimpiai érményét nyerte, ezzel pedig a párizsi magyar küldöttség 15. dobogós helyezését és ötödik első helyezését érte el. Pénteken ez a hatodik magyar érmet jelentette a párizsi játékokon, hasonlóra legutóbb a 2000-es, sydneyi olimpia zárónapján volt példa

MTI

Hirdetés

Hirdetés