Brit történész: a 21. század Ázsia évszázada lesz

 A brit történész emlékeztetett rá, hogy 1989-től kezdődően a Kínai Népköztársaság megkezdte a nyitást, és külföldi befektetésekben kezdett gondolkodni, mivel attól tartott, hogy a sorsa hasonló lesz a kommunista Szovjetunióéhoz. Hozzátette, hogy Ázsia felemelkedése valójában egy visszarendeződést tükröz, hiszen a kontinens olyan gazdasági pozícióba tér vissza, amelyet évszázadokon keresztül birtokolt. Kiemelte, hogy Európa felemelkedése volt a valódi meglepetés.

A drámai változások nemcsak Kínában tapasztalhatók; jelenlegi előrejelzések szerint 2075-re India gazdasága a harmadik legnagyobb lesz a világon.

Frankopan megjegyezte, hogy míg a nyugati világban aggodalom és a jövőtől való félelem jellemző, addig a világ más részein az emberek bizakodóak, és optimistán tekintenek a jövőjükre.

Peter Frankopan kiemelte, hogy Európában alig van tudatosság az ázsiai országok ambícióiról. A legtöbb ember nem ismerni a Fülöp-szigetek, Indonézia, Banglades vagy Pakisztán vezetőit, miközben ezek az országok együttesen legalább egymilliárd ember otthona, a világ népességének 12 százaléka. Ezzel szemben Európában nem fordítunk figyelmet ezekre az országokra, mivel gyakran saját dolgainkba mélyedünk.

A történész figyelmeztetett arra, hogy ez a magatartás rendkívül veszélyes, mivel hajlamosak vagyunk csak a számunkra kényelmes dolgokat észlelni. Peter Frankopan a jövő legfontosabb problémájaként említette az éghajlatváltozásra való alkalmazkodást. Hangsúlyozta, hogy Grönland az utóbbi időszakban egy trillió tonnányi jeget veszített, ez pedig óránként 30 millió tonnás műveletet jelent.

Ez a jelenség súlyosan befolyásolja a hajózást, a halak vándorlását, és a tengerszint emelkedését. Példaként említette, hogy Afrika négy csücskében márciusban a hőmérséklet meghaladta a negyven fokot. Kínában pedig a meteorológiai hivatal katasztrofális áradásokat és extrém hőhullámokat jelentett - tette hozzá. Az éghajlatváltozás sokféleképpen fenyegeti a biodiverzitást, és hatással van arra is, hogy hogyan tudjuk terhelni az áramhálózatot, hűteni az élelmiszereinket, illetve biztosítani a vízellátást.

A következő időszakban számos infrastrukturális befektetést szükséges alaposan átgondolni - közölte. Kiemelte, hogy rendkívül fontos a vízkészletek sorsa, mivel a melegebb régiókban folyamatosan csökkenni fognak az elérhető vízmennyiségek, ami felgyorsítja a migrációs folyamatokat. Elmondása szerint 2040-re a vízigény 30 százalékkal meghaladja majd a rendelkezésre álló kínálatot.

Ez a helyzet különböző betegségek elterjedését is okozhatja, mint például a malária, a Zika-vírus, amely akár Magyarországot is fenyegetheti, és a kongói vérzéses láz. Szólt a demográfiai kihívásokról is, hangsúlyozva, hogy Európa lakossága nemcsak csökken, hanem öregszik is. 2100-ra a kontinensen 40 millió 81 és 90 év közötti ember él majd.

Mindeközben Afrikában várhatóan a lakosság az évszázad végére háromszorosára nő. E folyamat következményeként az elöregedő társadalom óriási terheket ró az egészségügyi rendszerekre és a családi életre egyaránt.

Emellett, a helytelen táplálkozás is súlyosbítja a helyzetet, hiszen az Európai Unió lakosságának 50 százaléka már elhízott - emelte ki. Pozitívumként azonban megjegyezte, hogy a mai világban születő gyermekek számára jobb életkilátások állnak rendelkezésre; nagyobb eséllyel jutnak hozzá tiszta vízhez, valamint képesek lesznek írni és olvasni, és az édesanyjuk is biztonságos körülmények között szülhet.

MTI
Fotó: Freepik

Hirdetés

Hirdetés