Tusványos - Orbán Viktor beszédének összefoglalója

"Haladunk" – összegzett Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy Románia ma már Magyarország harmadik legjelentősebb gazdasági partnere, gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink pedig új rekordokat döntenek meg.

Elmondta, hogy Marcel Ciolacuval a Bukarest-Budapest gyorsvasút tervéről tárgyalt, és biztosította őt arról, hogy a magyar uniós elnökség októberben, valamint ha szükséges, a decemberi bel- és igazságügyi tanácsülésen is napirendre tűzi Románia schengeni csatlakozásának kérdését.

Említette, hogy noha a román fél idén nem akarta megszabni, miről beszélhetne Tusványoson, Brüsszelből sokan elítélték a magyar békemissziós erőfeszítéseket, annak ellenére, hogy az Unió alapokmánya is rögzíti, "az Unió célja a béke". A miniszterelnök kijelentette, hogy az idő a békepolitika oldalán áll, és az amerikai elnökválasztásra utalva megjegyezte: Trump ante portas.

Szavai szerint, ha Európa nem fordul békepolitika felé az amerikai elnökválasztásig, akkor Donald Trump választási győzelme után csupán vereségük beismerésével és a politikai felelősség kizárólagos vállalásával lesznek kénytelenek ezt megtenni. A miniszterelnök kifejtette, Brüsszel sérelmezi, hogy háborúpárti politikának nevezzük az ő tevékenységüket, hiszen ők azt hangoztatják, hogy a béke érdekében támogatják a háborút.

A magyar békemisszió kezdete óta azonban az amerikai és az orosz külügyminiszter beszélt egymással, valamint a svájci és az orosz külügyminiszter tárgyalásokat folytattak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig végre felhívta Donald Trumpot, és az ukrán külügyminiszter Pekingbe utazott.

"Vagyis az erjedés megkezdődött" - fűzte hozzá. A háborúpárti európai politikából lassan, de biztosan elmozdulunk a békepárti politika irányába - hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor arról beszélt: az orosz-ukrán háború olyan, mint a Mátrix című film piros bogyója, mely felfedi előttünk a valóságot. A háború könyörtelensége új megfigyelőállásra helyez minket, egy magaslesre, ahonnan eddig ismeretlen perspektívát kapunk.

Ebben az igazi valóságban az ideológiák, a "statisztikai ügyeskedések", a médiatorzítások és a "politikusok taktikai füllentései" elvesztik az erejüket. Nincs többé relevanciája a széles körben elterjedt téveszméknek, sőt az összeesküvés-elméleteknek sem – sorolta a kormányfő, hozzátéve: "marad a pőre és brutális valóság". Pontokba szedve beszélt erről a valóságról.

Első pontként kiemelte: bár a háborúban mindkét fél brutális, százezres veszteségeket szenved, mégsem hajlandók kiegyezni egymással. Ennek két oka van: egyrészt mindkettő azt hiszi, hogy győzhet, másrészt mindkettőt fűti a saját valós vagy vélt igazsága - magyarázta a kormányfő. Az ukránok szerint ez egy orosz invázió, amely sérti a nemzetközi jogot és a területi szuverenitást, ezért ők önvédelmi háborút folytatnak. Az oroszok viszont úgy vélik, hogy Ukrajnában súlyos NATO-katonai fejlesztések történtek, és a NATO-tagság is meg van ígérve Ukrajnának, amit ők nem fogadnak el. Nem szeretnének NATO-csapatokat vagy fegyvereket látni az orosz-ukrán határon, ezért szerintük Oroszországnak joga van az önvédelemhez, és ez az egész háború egy kiprovokált konfliktus.

Összefoglalva, mindkét félnek megvan a maga valós vagy vélt igazsága, és egyikük sem hajlandó feladni a harcot - tette hozzá Orbán Viktor. Ez egyenes úton vezet az eszkalációhoz - fogalmazott a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a béke elérésében a két fél önmagától nem lesz partner.

Békét csak kívülről lehet hozni

Másodszor, folytatta Orbán Viktor, miközben az elmúlt években az Egyesült Államok Kínát tekintette legfőbb ellenfelének, most mégis azt látjuk, hogy proxyháborút vív Oroszország ellen, és folyamatosan vádolja Kínát Oroszország rejtett támogatásával. Ha ez így van - tette hozzá -, akkor jogos a kérdés, mennyire ésszerű két ilyen nagy országot egy ellenséges táborba terelni.

Harmadikként a háború által feltárt valóságok közé sorolta Ukrajna minden várakozást meghaladó ellenállóképességét. Ezt annak tulajdonította, hogy Ukrajna előtt megjelent a Nyugathoz csatlakozás lehetősége, ami új értelemmel ruházta fel létezését: az eddigi "ütközőzóna" helyett magát a Nyugat keleti határőreként látja. Negyedik pontként megállapította, hogy Oroszország nem az a merev, neosztálinista autokrácia, amilyennek a brüsszeli vezetők a szankciók révén láttatni próbálják.

Orbán Viktor rámutatott, hogy valójában egy olyan országról van szó, amely technikai és gazdasági, sőt, talán később társadalmi rugalmasságot is mutat.

Ötödik pontként kijelentette, hogy az európai politika összeomlott, mivel Európa feladta saját érdekeinek védelmét.

Hozzátette, hogy Európa jelenleg az USA demokrata párti politikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is. Az Oroszország elleni szankciók alapvetően sértik az európai érdekeket, emelik az energiaárakat, és versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot.

MTI

Hirdetés

Hirdetés